A héten ismételten a KÖNYVEK körül forog az élet a suliban! Megint elérkezett a
„ Szeretek olvasni hét”!

Ez azt jelenti, hogy minden tanítási napon külön figyelmet kap az olvasás érdekes kis programokon keresztül, függetlenül attól, hogy milyen óra van.
A gyerekeknek be kell vinni a suliba a kedvenc könyvüket, lesz kedvenc-könyvem-és-én selfie készítés, könyv-haverok nap, amikor két osztály összejön és közös olvasási programon vesznek részt. Egyik nap le lehet venni az egyenruhát és feliratos pólót lehet viselni iskolába illő üzenettel. Pénteken pedig be lehet öltözni egész napra kedvenc mesehősödnek- könyvszereplődnek!

Mindezek mellett minden nap lesz 10 perc, amikor a legváratlanabb pillanatban megszólal a csengő arra figyelmeztetve, hogy dobj-el-mindent-és-olvass! Ekkor kötelező eldobni krétát, ceruzát, labdát, – gondolom ez lesz a nap fénypontja…- és mindenki olvashat kedvére 10 percet az osztálytársak által bevitt japán, koreai, héber, magyar – na jó, lehet még angol is – könyvekből  🙂

Ezen a héten “Utazó mesélők” is meglátogatják a gyerekeket, akik nem mások, mint az iskolában tanító tanárok, akik bármikor felbukkanhatnak bármelyik órán és elmesélhetik kedvenc történetüket, olvasmányukat.

Meghirdettek egy egész hétre szóló versenyt is: mindenki hozott haza egy lapot, amelyre fel kell tüntetni, hogy milyen könyvet, könyveket olvas a héten, hány oldalt és versenyben állnak az osztályok egymással értékes jutalmakért.
Ennek az olvasó-listának a segítségével pedig készíteni fognak egy nagy olvasói fát, melynek minden egyes levelére egy könyv címe kerül.
Még könyvjelző-készítő verseny is szerepel a heti listán.

Csizmás Kandúr 🙂

A ” Szeretek olvasni!”  iskolai programnak én nagyon örülök!

Először is, mert mind az öten szeretünk olvasni! – végre valami, amit mindenki szeret a családban és senki nem lóg ki a sorból!!
Másodsorban azért, mert az iskolában egy egyszerű hétköznap is nagy hangsúlyt fektetnek az olvasásra. A fiúk nagyon kevés leckét kapnak, de az mindig házi feladat, hogy hétfőtől csütörtökig írás-olvasás órára kötelező húsz percet olvasni tetszőleges könyvből és egy-egy rövid kifejtős kérdésre választ adni: Beninek, aki elsős csak egy-két mondatot, Zsombortól, aki hatodikos, már hosszabb, kreatívabb fogalmazásokat várnak el.
De a péntek délutánt vasárnap estig „leckementesnek” hagyják, pihenésre!

Így tényleg sok könyv fordult meg ez alatt a másfél év alatt a kezünk között és vannak olyanok, amiket kimondottan itt ismertünk meg és szerettünk meg. Nagyon!

Hadd kezdjem az egyik sorozattal, amiből már tíz kötet jelent meg, és nagyon reméljük a nagyobbik fiammal közösen, hogy lesz még folytatás!!
Lehet sokan ismerik: Diary of a Wimpy Kid. Magyarul „Egy Ropi naplója” a címe és Jeff Kinney a szerző.

Mint ahogy a címe is elárulja, napló formában íródott: könnyen olvasható, átlátható, követhető a történet.
Egy tizenéves fiú, Greg Heffley és családja mindennapjait mutatja be, legtöbbször a kisebb kalamajkákat, amin keresztül kell menniük, valamint a fiú „nehéz, megpróbáltatásokkal teli” hétköznapjait.

Ez nem hangzik olyan izgalmasan, de az író stílusa olyan magával ragadóvá teszi a sztorit: könnyed, olvasmányos, humoros, de egyátalán nem erőltetett. (összehasonlítva más torzszüleményekkel a műfajon belül….)

Hozzá az illusztráció is egyszerű, de mindent tökéletesen kifejez.

Angol szakos lévén csak ajánlani tudom minden angolul tanuló diáknak és felnőttnek egyaránt! A nyelvezete a mai beszélt amerikai angol, tele mindennap használt szófordulatokkal, kifejezésekkel, nem bonyolult nyelvtani szerkezettel. Ez a könyv tényleg az élő nyelvet adja vissza –  élő történeteken keresztül!

A listán a következő a The Cat in the Hat (Dr. Seuss nevéhez fűződik, aki A macska a kalappal sorozat írója) védjeggyel ellátott könyvek, melyek direkt olvasni tanulóknak készültek. Ezek nem rövidített történetek, hanem egyszerűbb szókinccsel megfogalmazott mesék!

Esténként a kicsikkel leülünk a kanapéra, Beni olvassa a könyvet és igyekszünk közösen lefordítani, hogy Tami számára is teljesen érthető legyen.

Viszont rájöttem, hogy ezeknek a könyveknek az esetében erre nincs is szükség, mivel egyrészt nagyon jó illusztrációk készültek a szöveghez, másrészt verses, gyönyörűen csengő rímekben íródott a vicces mese.
Egy-egy ilyen olvasás után csak azt hallom a fürdőszobában fürdetés közben, hogy még a 3 éves kislányom is ezek közül a rímek közül szavalja a kedvenceit és nevetgél rajtuk.

A szuperkedvenc ezek közül a könyvek között a Belly book (Joe Harris), azaz a Pocak könyv, ami szemléletesen bemutatja, milyen vicces formájú hasak léteznek, majd a történet a végén egészséges életmód tanácsadó könyvvé alakul. Elmeséli, mit kell ennünk ahhoz, hogy mindenkinek vidám kis pocakja legyen!

Lehet a listát a kanadai Caillouval (káju) illett volna kezdenem, de befejezésnek is stílusos. Caillou egy kedves 4 éves kisfiú, aki szép lassan felfedezi a környező világot. Ha jól tudom, először oktató jellegű meseprogramként szerepelt a Tv-ben, majd könyv formájában is megjelentek az epizódok.

Taminak ez a number one. Mindegy, hogy angolul, vagy franciául! – ez a könyvsorozat mind a két nyelvterületen nagyon népszerű.
Szerintem megnyugtatja, hogy egyszerű, hétköznapi történeteket hall, egyszerű, hétköznapi szavakkal elmesélve, szép rajzokkal kísérve. Mivel kanadai, így a történetek, rajzok is most az Ő hétköznapi életét is tükrözik.

Szerintem nagyon jó gondolat egy egész heti programot összeállítani az iskolában a könyveknek és  olvasásnak szentelve!  Mennyivel szívesebben olvasnak a gyerekek úgy könyveket, ha azt nem egy tanár, vagy a szülő ajánlja, hanem valamelyik barát meséli el, hogy miért is szereti!

Kíváncsi vagyok, a héten találkoznak-e valami újdonsággal, ami felkerülhet a listánkra! 🙂